– egy 2024. május 18-i esti biciklis nagyváradi orgonakörútról –
(előre szólok, hosszú, mert három koncertről van szó egyben, azaz „3 in 1”)
Legelőször is TISZTÁZÁS végett, szervezők figyelmébe.
(mivel voltak itt Váradon kényszerrímbe/címbe szedett szervezési/fogalmi egybemosások)
* „Múzeumok éjszakája” (no. 1) = Magyarországon 2002 óta júniusban (tehát nem májusban) Szent Iván éjszakájához legközelebb eső szombaton megszervezett esemény.
* „Múzeumok éjszakája” (no. 2) = 1997-ben először Berlinből indult kezdeményezés, melyet az UNESCO és az Európai Tanács 2005-től tett EU-konformilag hivatalossá. Ennek napja, illetve estéje: május 18., pl. „itthon”, mármint Romániában.
* „Orgonák éjszakája” = a Filharmónia Magyarország (Nonprofit Kft.) által 2019 óta szervezett magyarországi rendezvénysorozat, mely idénre (2024) kiszélesedett nemcsak a Kárpát-medencére (s benne Nagyváradra), de több kontinensre is sok száz önkéntes fellépővel, illetve nemcsak ingyenes, de nyilván jegyköteles koncertekkel is, hiszen miből él meg a zenész… (azt csak a tücsök tudja, nem a hangya).
A szombat esti váradi orgonakoncertek ingyenesen látogathatóak/hallogathatóak voltak. De, külön írom, volt pl. Pekingben ugyanaznap este orgonista képviselője Nagyváradnak: Kristófi László. Szívből gratulálok.
Összegzés:
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség is csatlakozott a fenti, ún. no. 2 alatt említett Múzeumok éjszakájához, e címmel, ennek keretében két-két orgonakoncert is volt egymással párhuzamosan, 19, illetve 21 órai kezdettel az említett május 18-án, szombaton este, azaz egybeesve a Magyarországról indult orgonák éjszakájával, ami nem esik egybe ugye a magyarországi múzeumok éjszakájával, de egybeesik a romániai múzeumokéval… Szóval két orgonakoncert a székesegyházban, kettő a vártemplomban. Újabb tisztázás végett: a székesegyházi orgonakoncertek regisztrálva voltak a Filharmónia Magyarország honlapján az Orgonák éjszakája programok között, a vártemplombeliek nem. Utóbbiakról szinte véletlenül szereztem tudomást aznap. A székesegyházban Kristófi János karnagyot hallhattuk játszani. A nemrég (május 14-én) felavatott/megáldott, felújított vártemplomiban Józsa Domokos váradszőllőssi orgonistát.
Sorrendben viszont a női főszereplővel illett volna kezdenem, főként azért, mert Szeghalmi Emese egyházzenész már hónapokkal ezelőtt közölte az információt nekem arról, hogy ugyan-ez-nap este, 20 órakor kezdődő koncertje lesz a Barátok templomában, ez volt az egyedüli, amely konkrétan az Orgonák éjszakája rendezvény részeként funkcionált önállóan, regisztrálva az adott magyarországi alaphonlapra is, részletes műsorral együtt, s amely figyelembe vette a többi négy orgonakoncertet, azaz, hogy Emese ne fedje egyik zenészkollégája kezdési időpontját sem – 19 és 21 között tehát 20 órára időzítve.
Ilyen indíttatásból kezdődött tehát az én mini-biciklitúrám szombat este, hogy mindenkihez megpróbáljak időben és gyorsan eltekerni/elérni itt Váradon, úgy, hogy végső soron mégse tudjak sehol legvégig maradni… A választásom sorrendben a székesegyházra (19 óra), a Barátok templomára (20 óra), majd a vártemplomra (21 óra) esett. Sajnos öt helyen egyszerre nem tudok ott lenni, baráti és zenei szeretet ide vagy oda, de mindenesetre köszönöm a kedves régi ismerős váradi rendes orgonaművészeknek, hogy dokumentálás végett részletesen tájékoztattak azokról a műsorokról is, amiket egyszerre ugye nem hallhattam, illetve, hogy szívélyesen felengedtek a karzatokra is fotózni – ez azért is volt alkalmi kiváltság, mert egyébként a nyitott múzeumi éjszakákra való tekintettel bezárták az orgonakarzatokat, hogy ne zavarja meg az ilyenkor ki-be járkáló turistaközönség az előadóművészeket.
Jó hír, volt ilyen ki-be járó viszonylag kulturált turistaközönség mindenhol!
Székesegyház, 19, ill. 21 óra (azaz kétszer)
Kristófi János
Sokan gyűltek össze a székesegyházban, pünkösdi hétvége lévén vélhetően átutazók is voltak, stabil közönség nagyjából 150-160 fő volt, de átmenő, cserélődő, ki-be sétáló (viszonylag csendesen) még legalább 100+.
Kristófi János székesegyházi orgonista-karnagy hallhatóan szenvedélyes újra-szerelmesévé lett rövid idő alatt ennek a nemrégiben kiválóan felújított nagyorgonának, reméljük az egyház ezért csak kiérdemelt gondossággal „használja” majd Kristófi nagyszerű művészi kvalitásait, hiszen minden egyházzenésznek amúgy is kijut a bőséges-áldásos munkából, s a liturgiai és kórusvezetési szolgálat mellett pl. Kristófinak, még arra is marad ideje, hogy minden színét árnyalatát, regisztrálási bűvészi fűszerezését is megmutassa koncerteken ennek a csodás orgonának. Ő tehát a közönségnek való zenei bemutatás mindennemű sokszínűségében gondolkodott, volt itt francia, német, olasz, barokk, romantikus, kortárs, liturgikus ünnepi tartalmakkal is átszőve. Mindez kiváló ízléssel és arányérzékkel.
Liszt Ferenc: Prelúdium
Vivaldi–Bach: d-moll Concerto (BWV 596)
Lászlóffy Zsolt: Nyárigézet – bár Zsoltot kérdeztem a művel kapcsolatban (hiszen ő volt az aznap esti két élő szerző közül az egyik, aki még kérdezhető), szokásosan visszafogott volt, csak annyit árult el, hogy Vas István verse nyomán… azért én némi 20. századi francia orgonamuzsikát is éreztem benne (pl. Messiaent). – utóbb megtudtam Kristófitól, hogy a mű alcíme: Hommage à C. Franck.
Théodore Dubois: Grand Choeur
Liszt Ferenc: Gebet (Ave Maria)
Wagner–Liszt: Pilgerchor (2da versione) – itt sajnos, címhez és pünkösdhöz méltóan tovább kellett zarándokolom a következő koncertre, viszont itt van a további műsor is…
Alexandre Guilmant: Finál az első orgonaszonátából, op. 42. no. 1.
Liszt: Resignazione
Widor a híres zengő-virtuóz Toccata az V. orgonaszimfóniából (érdekes, szintén op. 42)
Barátok temploma, 20 óra
Szeghalmi Emese
Zenés elmélkedés – Emese mindig találóan és következetesen ezt a címet választja előadásaihoz, hiszen hidat épít, ég és föld, karzat és hallgatóság, énekhang és orgonahang között, gregoriánból és historikus billentyűs muzsikából egyaránt gondosan merítve, mindig rejtett és/vagy finoman kinyilatkoztatott liturgikus háttérszerkezettel, angyalokból és szentekből indul ki tartalmilag, hogy emberi hangon szóljon zenében. Most is gondolt pl. a pünkösdi ünnepkörre, a Szentlélekre, illetve még Szent Ferenc társalgó madaraira is, hiszen tudjuk, a nagyváradi ún. Barátok temploma ferences rendi volt egykor. Gondolt még arra a műre is (másokkal ellentétben), bevezetőjében, melyet konkrétan Balázs Ádám (sz. 1973) az idei Orgonák éjszakájának ajánlott közös, óceánokon átívelő magyar kapocsként, pünkösdre: Fanfare Ungarico (nagyon szellemes darab, van itt Rákóczi induló, Boldogasszony anyánk, Tavaszi szél…) – kottája szabadon elérhető, letölthető.
Szóval majd alább Szeghalmi Emese bensőséges és megérintő zenés meditációjának műsora, amire sajnos csak maroknyi közönség tette tiszteletét a nagyváradi Fő utca végi templomban szombaton. Még csak annyit, hogy Szeghalmi Emesének hangszermanőverekben technikailag viszonylag annyival nehezebb volt a dolga, hogy a Barátok templomának orgonája sajnos még nem újult meg olyan szépen a közelmúltban, mint mondjuk a székesegyházé vagy a vártemplomé… Talán sorra kerülnek további váradi templomok hangszerei is.
Szóval íme Szeghalmi Emese műsora.
Balázs Ádám: Fanfare Ungarico
Caritas Dei diffusa est – gregorián
Bingeni szent Hildegard: Spiritus sanctus vivificans vita
Dufay: Alleluja – Veni Sancte Spiritus
Antonio de Cabezon: Tiento Sobre Cum Sancto Spiritu
Kerll: Capricio sopra il Cucu
Muffat: Nova Cyclopeias Harmonica in C
Daquin: Le Coucou
Pachelbel: f-moll ciaccona
Rameau: Le Rappel des Oiseaux
Esterházy: Veni, Sancte Spiritus
Végezetül, V, mint vártemplom, 21 óra
Józsa Domokos
Nemrégiben írni akartam a vártemplom orgonájának megáldásáról, csak sajnos oly sok volt ott az egyházi körítés az áldozatos zenei szolgálat mellett, hogy senkitől még semmi információt nem kaptam azóta magáról a hangszerről, s hogy miként, s mennyiért és részleteiben hogyan is született újjá – pedig személyesen kerestem az illetékeseket az ügyben… Az áldásos vártemplombeli találkozásom Józsa Domokos váradszőllősi kántorral-orgonistával volt most szombaton este. Tőle hallottam most legelőször, hogy miként is tud szólni egy ilyen kicsi, mindössze 11 regiszteres, négyoktávos billentyűzetű, egymanuálos, pedálnélküli, de plusz egy 16-lábas alsó-kétoktávos basszus átkapcsolással megáldott kis gyöngyszem. Józsa Domokos az orgonák éjszakájára két műsort gondolt ki. Olasz és angol, ide, ehhez az egymanuálos hangszerhez adaptáltan illő repertoárt. Alább majd sorolom, lényeg a lényeg, Domi is mindig nagyon alaposan megválogatja „szavait”, azaz a repertoárt, tematikusan, mint mindenkor. Most pl. sokszínűséget a tematikus egységben. Alkalmazkodott tehát zenetörténetileg az egymanuálos hangszerhez, mégis olyan csodás színeket, regisztrálási kombinációkat hozott ki abból, amiktől csak úgy csillogott ez a kicsi ékszer. Külön kérésre írom azt is, hogy az orgona eredeti építője Samuel Joseph Maetz, a felújítót önszántamból: Vox Humana. Közönség a vártemplomban is volt, mondhatni félig telt ház, nagyjából ötvenen, plusz még beleszámolandó a ki-be járkáló múzeum-éjszakai nézelődők kisebb-nagyobb mértékben rácsodálkozó vagy civilizált kerete itt is.
Józsa Domokos szombati vártemplomi műsora tehát.
– 19 órakor:
Domenico Zipoli (röviden, az olasz dél-amerikai barokk hittérítő…)
Verso (d) I, II, III, IV, Canzona
Verso (e) I, II, III, IV, Canzona
Verso (F) I, II, III, IV, Canzona
All’Elevazione (I, F)
Al post Communio (F)
All’Offertorio (C)
– 21 órakor:
John Stanlay (egy vak zeneszerzőről van szó kedves barátaim, aki Händel-oratóriumokat is vezényelt Londonban pl.)
Voluntary (C) I. Adagio-Andante-Adagio-Allegro (Op. 5.)
Voluntary (g) VII. Adagio – Allegro (Op. 5.)
Voluntary (d) VIII. Adagio – Allegro (Op. 5.)
Voluntary (a) VIII. Largo – Vivace (Op. 6.)
majd maga Händel:
– Sarabande (d, HWV 437)
– Voluntary VI. (C) Adagio – Allegro
– Voluntary III. (C) (Largo – Allegro – Fuga)
Kadencia:
Ebony and Ivory…
Utólag még további szószátyárkodásként bevallom, mivel nem volt már aznap este több orgonakoncert, lett egy pici időm ki is próbálni a vártemplomi orgonát, nagyon kedves hangszer, persze ilyen magamfajta kalapácsosnak első ránézésre a zongorára tükörszínben rímelő billentyűzet az ami mindjárt szembeötlő, azaz itt a feketék az elefántcsontszínűek, a fehérek pedig a szürkésfeketék, rögtön Paul McCartney és Stevie Wonder nyolcvanas évekbelije jutott eszembe, „Ebony and Ivory live together in perfect harmony side by side on my piano keyboard…” Persze maradtam a Goldbergnél próbából, úgyhogy voltaképp mondhatom, számomra Bach zárta ezzel az orgonák éjszakáját, igen, hihetetlen, de aznap este, az orgonák éjszakáján: BACH, IN ABSENTIA.
Hungarian
English