helyszín: Nagyvárad, római katolikus püspöki palota
időpont: 2024. december 18., szerda, 19 óra.
Tóth Gábor írása
…ezúttal nem kamarazenei, hanem az ünnephez mérten kamarazenekari volt a Kaganovskiy Zenei Esték (KZE), hosszú is volt, ugyanakkor mint mondottam ünnepi is, mindenkinek hosszú, előadóknak (kitettek magukért nagyon bőségesen ismét), közönségnek is (telt ház, kb. 250+ fő), de megérte. Ezzel kezdeném voltaképp, mert hát mégis 7 (!) barokk concertóról beszélünk zsinórban.
Vivaldi volt az egyik főszereplő. Megint személyeskedni fogok, egy alkalommal voltam Bécsben, épp a Karlsplatzon, a bécsiek kiváló turistacsalogatók, van emléktáblája Vivaldinak ott, utóbb gondoltak Rá, aki Velencéből, amikor anno kezdett kimenni az akkori korabeli divatból, hát épp Bécsben keresett volna munkát, csak már nem kapott esélyt, és ott halt meg nyomorúságban, szegénységben. Künstlerleben… Aztán okos szerencsére a 20. században reneszánsza lett Vivaldi barokkjának, még ha utóbb Sztravinszkij, egy szintén 20. századi városi legenda szerint kissé le is szólta, hogy Vivaldi afféle sorozatgyártó volt concertók tekintetében. Szerencsére a KZE érti Vivaldit, nagyon jól és aktuálisan, tehát szó nem volt most ilyesmiről, sőt, ellenkezőleg, barokk a barokkhoz, idő és hang a helyszínhez…
Most tehát Vivaldiból csemegézhettünk elsősorban. Nem tudom megállni, hogy ne mondjam el, volt zsengébb koromban egy Vivaldi-válogatás magnókazettám, hát annak a nagy részét most újra hallhattam. De hogyan! Micsoda ízvilággal. Artur például szólóban kiválóan ismeri Velence akusztikai lehetőségeinek átültetését egy váradi barokkpalotába, s miként úsztatja a hangokat.
Aztán Vivaldiról váltva, Telemannra, Eszter pedig a Telemann-brácsaversenyeben (hát igen, ez az a zeneszerző aki többet komponált, mint Bach…), szóval a mélyhegedű emberi érzésű tónusait hozza elő Eszter.
Kállay Ági csellójátékát is említem még, alaphangadó vonó és húzó energia, ő is tiszteletbeli váradi a Patachich-trió alaprészeként, az ő emberi és zenei hangjaiban mindig annyi fűszert érzek, ott és akkor, ahol és amikor kell.
Erich Türk csembalóját hozta magával, nemcsak ismert rendkívüli szakértő continuo játékával, de fizikailag, konkrétan is, mert összerakta-szétszedte-cipelte is, hogy itt legyen a hangszer vele együtt, hát az ő közreműködése külön oázis volt – bevallom, koncert végeztével megzavartam, hogy kipróbálhassam picit a billentyűket.
Na de vissza a koncertre. Aztán ott voltak a nagyon jól megválogatott profik mellett a csapatban és a csapat előtt is szólóban még a fiatalok is, részben még diákok, ifjak, ez hagyomány, ismét beillesztettek fiatalabbakat is a programba, hogy fellépési, megmutatkozási élményt, lehetőséget adjanak nekik.
Mivel a műsorfüzet is újra profi volt, már nem részletezem a zenetörténetieket, csak annyit még, hogy igazán illő volt a Corelli „karácsonyi” darabja, helyhez és helyzethez is, mivel maga a műfajteremtő Corelli is egy művészetet pártoló egyházi főpapnak írta volt ezt egykor.
Stílusosan Stille Nacht következett zárszóként, három nyelven, kiosztott szöveg is volt. Gruber maradt hát a leghíresebb az összes mindenki fölött.
A hosszú vége-vastaps most nemcsak a karácsonyi kiadós koncertnek, de azt hiszem az egész évadnyi KZE-nek is szólt.
Szószátyárságomat zárnám. Illetve a rend kedvéért folytatom, az elhangzott műsorral, illetve az igazán szakavatott közreadóival. S még egy gondolat. Valamikor magam is készítettem egyéb szervezői munkámon felül műsorfüzeteket, nem kis feladat (!) dokumentálódni, pontosnak maradni, minden részletnek évszámnak, jegyzékszámnak, kapcsolódó szerzői gondolatoknak, idézeteknek utánajárni, zenetörténetileg, műfajilag, interpretációs szempontoknak és még sok-sok stb. Külön alaposság és lovagias gesztus a közönség felé, hogy itt még az elhangzó darabok időtartamait is feltüntetni szokás a KZE igényes leporellóján…
S akkor az elhangzottak (a szólistákkal a sorvégeken):
Vivaldi a-moll hegedűverseny RV 356 – Artur Kaganovskiy
Georg Philipp Telemann G-dúr brácsaverseny TWV: 51:G9 – Kaganovskiy Eszter
Vivaldi d-moll csellóverseny RV 407 – Kállay Ágnes
Vivaldi B-dúr hegedű-cselló kettősverseny RV 547 – Artur Kaganovskiy és Kállay Ágnes
Vivaldi a-moll kettős hegedűverseny RV 522 – Artur Kaganovskiy és Camelia Părcălab
Vivaldi h-moll négyesverseny RV 580 – Artur Kaganovskiy, Ferencz István, Camelia Părcălab, György Hunor Dávid
S végül a jászol-pásztoros betétű, de annál természetesen sokkal gazdagabb mondandójú soktételes Corelli – Fatto per la notte di Natale, g-moll Concerto grosso. Soli: Artur Kaganovskiy, Simon Csongor, Kállay Ágnes.
És akkor a sokfelől érkező (Budapest, Kolozsvár, Arad, Szatmár stb.) teljes csapatról se feledkezzünk meg.
I. hegedű: Artur Kaganovskiy, Cătălina Trincă, Gabriela Sebestyen. Ferencz István, György Hunor Dávid
II. hegedű: Simon Csongor, Simon Ammer Helga, Camelia Părcălab, Todor Gyöngyi
Brácsa: Kaganovskiy Eszter, Marcel Cameniță, Gavril Cenădan
Gordonka: Kállay Ágnes, Darius Tereu, Cristina Ungurean
Nagybőgő: György Róbert
Csembaló: Erich Türk
Hungarian
English